A penészesedés kialakulásáról
A penészgombák a soksejtű, hifás gombák egy csoportja, amelyet külső megjelenésük és életmódjuk miatt sorolnak egy kategóriába. Az ide tartozó több ezer faj rendszertani szempontból távol állhat egymástól. Különböző felületeken (főleg szerves anyagon) változatos színű bevonatot képeznek. Bolyhos megjelenésüket a nagy számban termelt spóratartóknak köszönhetik.
A penészgombák lebontják a közvetlen környezetükben található szerves anyagokat, ezzel az élelmiszerek megromlását vagy az épületek szerkezeti elemeinek meggyengülést okozhatják. Egyes penészek károsak az egészségre, nagy tömegben termelt spóráikkal légzőszervi allergiás tüneteket idézhetnek elő, kiválasztott toxinjaikkal megmérgezhetik az élelmiszert, sőt egyes fajok a test belsejében is elszaporodhatnak.
A legjellemzőbb penészesedést kiváltó ok lakásokban a magas páratartalom.
Az ideális páratartalom egy helyiségben 40-55 százalék közötti, de igazán 45 százalékos páratartalom mellett érzi jól magát az ember. Emellett természetesen a helyiség hőmérsékletet is figyelni kell (a legjobb a 22 fok körüli hőmérséklet), hisz ez a kettő együtt befolyásolja a közérzetet valamint a harmatponti hőmérsékletet. (lejjebb olvashat a harmatpont hőmérsékletről) Otthonra célszerű beszerezni egy egyszerű műszert, a higrométert, mely méri a helyiség aktuális páratartalmát. Egy 4 tagú család naponta akár 10-12 liter nedvességet juttat a levegőbe, (légzés, izzadás, főzés, fürdés, mosás, teregetés, stb....) ami nagyban növeli a páratartalmat. A 60-70 százalék fölötti páratartalom magas párakicsapódással járhat -főleg a szigeteletlen falfelületeknél- ami kedvez a penészgombák szaporodásának. Ha észleljük, hogy magas a páratartalom és szellőztetéssel nem tudjuk lejjebb vinni, akkor érdemes megpróbálni páramentesítővel csökkenteni a levegő nedvességtartalmát.
FIGYELEM! A ruhaszárítón vagy a radiátoron szárított ruhák akár 30 százalékkal is megemelhetik a szoba páratartalmát. Ez a környezet pedig kifejezetten kedvez néhány penészgomba elszaporodásának. A szakértők különösen az Aspergillus fumigatus nevű penészgomba veszélyeire figyelmeztetnek; ez ugyanis tüdőbetegséget okozhat. Az orvosok azután tették közzé figyelmeztetésüket, hogy mind több olyan beteggel találkoznak, akiket az Aspergillus fertőzött meg.
Penészesedés megelőzése
SZELLŐZTETÉS TÉLEN? HOGYAN TEGYÜK!
A megfelelő szellőztetéssel, megelőzhetjük, a párásodásból adódó problémák jelentős részét mint például a penészesedést. A téli időszakban a szellőztetés helyes módja, ha rövid ideig, de intenzíven szellőztetünk, vagyis kinyitjuk teljesen az ablakokat 4-5 percre.
Ha csak résnyire, ám hosszabb időre nyitva hagyjuk az ablakokat, sokkal jobban lehűl a lakás, és így a rezsiköltség jelentősen nőhet. Ha azonban intenzíven, de gyorsan szellőztetünk, nem hűlnek le a falak és bútorok, így a levegő is könnyebben felmelegszik újra a szobákban. Ezt érdemes naponta kétszer-háromszor megismételni, így felfrissítjük a levegőt anélkül, hogy engednénk kiszökni szellőztetés közben a meleget.
A SZELLŐZTETÉS FÜGG AZ ABLAKTÍPUSTÓL IS.
A korszerű műanyag vagy faablakkal szerelt helyiségekben sokkal gyakrabban kell szellőztetni, mint a régi nyílászárókkal rendelkezőkben. A régi ablakok ugyanis nem zárnak tökéletesen, ezért folyamatosan mozog a levegő a réseken így akkor is szellőzik a helyiség ha épp zárva vannak. Ezért a fűtés szempontjából nem olyan hatékonyak, viszont így nem csapódik le a pára rajtuk és a penészképződés esélye jelentősen csökken. A korszerű ablakokkal rendelkező helyiségekben valóban csak az intenzív szellőztetés a helyes megoldás, ha nem szeretnénk, hogy elhatalmasodjon a penész a lakásban.
PÁRAMENTESÍTŐ vagy SZELLŐZTETÉS?
A lakásban kialakult penészért legtöbb esetben a magas páratartalom a felelős, a párátlanító készülék segítségével optimális szinten tarthatja a páratartalmat, így megelőzhető, hogy a penészmentesítő eljárás után visszatérjen a penész. A szellőztetéssel szemben a páramentesítő készülék az időjárási körülményektől függetlenül képes a lakás páratartalmát az ideális szinten tartani, még akkor is ha esetleg kint egy esős, párásabb időjárás van. Ezek a modern készülékek már úgy vannak kialakítva, hogy először lehűtik az átáramló levegő -így kicsapódik a benne lévő nedvesség- majd visszamelegítik, hogy a visszaáramló levegő ne hűtse le a szoba levegőjét.
A párátlanító készülék használatával a kiteregetett ruhák is hamarabb megszáradnak és a páratartalom se emelkedik meg nagyon a helyiségben, valamint a bennük lévő levegőszűrővel megszűrik a helyiség levegőjét.
A páramentesítő készülékekről kérje kollégánk tanácsát a 06 30 553-0303-as telefonszámon.
A harmatpont
A harmatpont az a környezeti a hőmérséklet, amikor a levegő páratartalma vízként kicsapódik. amikor a levegő hőmérséklete a harmatpontra csökken, akkor megkezdődik a kicsapódás vagy más néven kondenzáció. A kicsapódás egyik jellegzetes példája amikor a hűtőszekrényből kivett üvegen lecsapódik a levegő páratartalma.
A kicsapódás oka, hogy az üveg és tartalmának hőmérséklete kisebb, mint a szobahőmérsékleten mért harmatpont, ezért a pára lecsapódik a hideg felületre. Ehhez hasonlóan falfelületen is előfordulhat lecsapódás, ha nem megfelelő szigetelésű a fal, vagy például nyílásáthidalók esetén, azokon a pontokon ahol úgynevezett hőhíd keletkezik. A harmatpont az a hőmérséklet, amikor egy felületen bizonyos mértékű relatív páratartalom és helyiség-hőmérséklet mellett lecsapódik a pára. Ha például egy lakásban 60%-os a relatív páratartalom, és 21 fok a hőmérséklet, akkor egy 12,9 foknál hidegebb felületen lecsapódik a pára Az állandó nedves felületet pedig ki fogják használni az egyébként a levegőben állandóan jelen lévő spórák.